Egyetért azzal, hogy életünk tudatos döntések eredménye? Mindannyiunk előtt ott áll egy izgalmas, gazdag élet ígérete.
Segítsük egymást az értékes lehetőségek felismerésében!

2011. május 10., kedd

Regeneráció a versenysportban


Összefoglaló az előadásról (2011. május 10.)
(emlékeztetőként: meghívó)

A regeneráció fogalma: újraszületés, újraépítés, megújulás

Vagyis az emberi szervezetnek azt a biológiailag kódolt programját, képességét értjük alatta, amely által szinte valamennyi sejtünk, szervünk, szervrendszerünk képes a megújulásra, növekedésre, fejlődésre.

Bár az előadás sportolóknak (azon belül is fejlődésre vágyó versenyzőknek) lett meghirdetve, de a regeneráció ennél sokkal többről szól. Nemcsak a sportteljesítmény növeléséért felelős, hanem egyszersmind a növekedésünkért, betegségekből vagy sérülésekből való kilábalásunkért, sőt még a sokáig tartó fitt és fiatalos megjelenésért és közérzetért is. 

Mindenekelőtt tisztáznunk kell a szuperkompenzáció fogalmát és folyamatát!

Igaz ugyan, hogy az edzésektől fejlődünk. De fontos megértenünk, hogy nem az edzések alatt! Hanem éppen az edzések közötti pihenőidőben. Ennek biológiai hátterét magyarázza a szuperkompenzáció elve.


A grafikon a fizikai kondíciónkat (edzettségünket, energiaszintünket) ábrázolja az idő függvényében. Edzés alkalmával az energiaszintünk elkezd csökkenni, hiszen egy terhelésnek (pozitív értelemben vett stresszhatásnak) tesszük ki a szervezetünket. Ez a csökkenés egészen az edzés végéig tart. Az edzés végeztével következik a regeneráció, az újjáépítés szakasza: a szervezet lassan visszatér az eredeti állapotába. Sőt! Mindannyiunk szervezete rendelkezik azzal az automatikus képességgel, hogy egy terhelés után megpróbál felkészülni a következő hasonló terhelésre, vagyis egy kicsit „túlkompenzálja” az eredeti állapotot, magasabb energiaszintre juttatva a sportolót. Ezt hívjuk szuperkompenzációnak. Idővel ennek hatása lecseng, vagyis ha a szervezet nem kap újabb terhelést, visszatérünk a kiinduló állapotba.

Nézzük mi történik azzal, aki hetente egyszer elviszi sétáltatni a kutyáját tíz percre, és ezen kívül semmit nem mozog. Mire a szervezet megkapja a következő terhelést, az alatt az egy hét alatt elég ideje van visszatérni az eredeti állapotba. Ahogy a grafikon is mutatja, a túl ritkán végzett edzés nem vezet fejlődéshez, csak stagnáláshoz. Ezt hívjuk úgy is, hogy aluledzettség.

Ugyanekkora hiba azonban a túl gyakran és túl keményen végzett edzésmunka is. Ha nem hagyunk elég időt a regenerálódásra, akkor az ábrán látható módon a következő edzést alacsonyabb szintről tudjuk kezdeni, mint az előzőt. Az utána következőt meg még alacsonyabbról. Sokszor van ilyen periódus a sportolók életében: úgy érzik, nagyon keményen edzenek, még sincs eredménye, csak egyre fáradtabbnak és kimerültebbnek érzik magukat. Ez a túledzettség állapota.

Ha fejlődni akarunk, akkor arra kell törekednünk, hogy megtaláljuk az egyensúlyt, hogy eltaláljuk azt a periódust, amikor a szuperkompenzáció aktív, vagyis a pozitív tartományban mozgunk. Ha ekkor visszük be a következő terhelést, akkor minden egyes edzéssel egy kicsit magasabb energiaszintre, jobb edzettségi állapotba kerülhetünk. Ez volna tehát a helyes edzésnek a módszere. Összességében tehát megállapíthatjuk, ha versenyszerűen sportolunk, és egyre jobbak akarunk lenni, az csak a szuperkompenzáció révén lehetséges. 

Az előadó, Lakatos Roland választott sportja a hosszútávfutás, amiben nyilvánvalóan erőteljesen dominál a fizikai felkészültég, az állóképesség, a keringés és a légzés általános állapota, az izmok edzettsége. Ennek ellenére a tökéletes fizikai állapotnak ugyanilyen fontos szerepe van más sportágakban is, például a labdajátékokban, ahol a fizikai kondíció mellett döntő tényező még a technika, a taktika, a fegyelem, és a koncentráció is (egyszóval a mentális tényezők). Ugyanis ha egy sportoló fizikai kondíciója határához ér, akkor a szervezet minden energiát oda összpontosít, és nem marad elég energia a mentális tényezőknek (leegyszerűsítve: egy elfáradt, kimerült labdarúgó nagyobb eséllyel hoz rossz döntést, mint a jobb kondícióban lévő társa).

Bármilyen sportág esetén érdemes ezért alaposan megismernünk a regeneráció törvényszerűségeit, hiszen ha ezeket betartjuk, szervezetünk szinte törvényszerűen fejlődésre van ítélve (persze a megfelelő edzésmunka mellett). Ellenben a törvényszerűségek megsértése esetén nagyon könnyen az ellenkezőjére, vagyis a szervezet rombolásába, a teljesítőképesség visszaesésébe fordulhat a folyamat!

A szuperkompenzáció aktivitásának előfeltétele az elegendő (de nem túl sok) pihenőidő, a nyugodt körülmények, és a szervezet megfelelő tápláltsága (azaz tápanyaggal való ellátottsága). Ez utóbbival szeretnénk kicsit részletesebben is foglalkozni.

A leggyakoribb hiba, ami miatt sportolóknál nem működik megfelelően a regeneráció, az a nem megfelelő élelmiszer választás. Ez fakadhat tudatlanságból, türelmetlenségből vagy hanyagságból is. Néhány fontos szempont a mindennapi táplálékok megválasztásához:

1. Csak holnapig látunk előre, vagy hosszabb távon gondolkodunk?
2. Képesek vagyunk sokféle szempont összehangolására?
3. Kiállta-e az idő próbáját?

Ezen három feltételről részletesebben is olvashatunk a képre kattintva:

4. Milyen a táplálék összetétele, mennyire szolgál tiszta energiaforrásként?
Vegyünk példaként kétféle élelmiszert, egy makulátlanul tisztát, és egy silányabbat, ami fele-fele arányban tartalmaz hasznos és haszontalan (az emésztésünket leterhelő) összetevőket. Mondjuk mindkét élelmiszer 20-20 g összesen.

A tiszta élelmiszer esetén a sportoló a táplálék elfogyasztásával 20 g tiszta energiaforráshoz jutott. A gyengébb termék bevitelével egy másik sportoló csupán 10 g energiaforráshoz jutott, ebből azonban fedeznie kell a másik (értéktelen) rész megemésztését, ami (szó szerint) felemészt kb. 5 g energiaforrást. Így végül csak 5 g tiszta, az edzésre és regenerációra fordítható energiához jutott! Vagyis amíg az egyik sportoló csupán 5 km-t, addig a másik sportoló ugyanolyan tömegű táplálék bevitelével 20 km-t tud lefutni! És a helyzet ennél még sokkal rosszabb, a mai általános élelmiszer kínálatban ugyanis még ideálisnak mondható a fele-fele arány. Óriási különbségeket eredményezhet tehát a felelős és a hanyag élelmiszer választás!

Valójában persze az történik, hogy a gyengébb élelmiszerből értelemszerűen sokszoros bevitelre van szükség, ami hatalmas terhet (és az ártalmas vegyi összetevők révén hatalmas veszélyeket) jelent a sportoló emésztőrendszerének. Továbbá a túlsúlyra való hajlamnak is alapvetően ez az oka, de ez inkább egy másik előadás témája.

Végezetül pár szót a sérülésekről. Nyilvánvaló, hogy a regeneráció természetes programjával összhangban, kiegyensúlyozottan fejlődő sportolónak kisebb az esélye a sérülésre, mint a természetet megerőszakolni kívánó, manipulatív módszereket alkalmazó sportolónak. A sérülés ugyanis leggyakrabban a szervezet leggyengébb (figyelmen kívül hagyott, alulterhelt vagy túlterhelt) láncszeménél következik be. Ha már viszont bekövetkezik, egy gyors regenerálódásra képes sportoló a tapasztalatok szerint fele, vagy akár harmada idő alatt képes teljes értékűen felépülni.

Befejezésképpen néhány szó egy megbízható táplálékforrásról, ami a világon egyedülálló módon teljes egészében a regeneráció filozófiájának jegyében készíti valamennyi termékét! A Sunrider-ről van szó, és annak legnépszerűbb termékeiről.

A szervezet tisztításához:


A szervezet táplálásához:



Néhány további termék sportolóknak:



Akit részletesebben is érdekel az előadás témája, javasoljuk a Sport és táplálkozás c. kiadvány megismerését (további infó a képre kattintva)!